A´llom utazás a -no vajon hol ?
Mejik hajo´n ?
Fanatazí , sci-fi opera daljáték.
Elso´´ álomkép : (Megj.: A leírást részben látjuk, részben a narrátor írje le, ill. , vagy, az elso´´ szeméj mondja. )
(0)Bevezeto´ zene – elalvás.
Látok egy tengerpartot, fo´´vény is, de sok , nagy fa is , liánok, sok virág,- a ko´´zeli sziklákro´´l vízesések zuhognakalá…talán párás késo´´ délután, vagy még sem… s a hullámok a ko´´veken s a sziklákon zuhatagokként porlanak szér, mint számtalan vízesés, – s mindezek ko´´zo´´tt o´´nfeledt játszadozo´, ugrállo´ viháncolo´ gyermekek ,kisleányok hada a szétporlo´ hullám “vizesések” alatt, és a zuhatagok alatt……
… de a gyermekek o´´lto´´zékle mintha nem a mai megszokott lenne, hanem a 20. század elejei volnának…
(26)messziro´´l látni egy elmeno´´ o´´riási , kirándúlo´ hajo´t…
… majd (32)mintha a gyermekek már a hajo´ tetején lévo´´ medencék, mu´´vízesések, pápmák, bokrok , virágok játszadoznának…
…egy mai kirándúlo´ hajo´, vagy egy régmúlti-e ?”…
Majd (37)szinte azonnal egy hatalmas ha jo´ étterem- bálterem ragyogo´, elegáns elo´´csarnokában lennék
Bent elegáns társaság keringo´´zik , de csak homájossan hallatszik ide a zene.
(b)-38″Hol vagyok ? – Hogy keru´´ltem ide ? – ”
(39)Megjelenik mellettem egy nyurga, magas, hosszú barna kabátos férfi :
(b-40)”Találd ki, hogy hol vagy, ill. hol nem vagy, hiszen csak álmodol, vagy még sem ?”
(43)Egy nagy , elegáns étterem, bálterem, ahol éppen keingo´´t táncol az illusztris ko´´zo´´nség.
Teljessen nyílvánvalo´an Monet, Renoire korabeli ruhákban…
vagyis az o´´lto´´zéku´´k egyértelmu´´en az elso´´ világháború elo´´tti.
(b-cc.46)”Istenem , hogy nézek ki, talán csak pijamában vagyok !?”
A magas, nyurga férfi :
(bcc.48)”Ugyan már, hiszen csak álmodol, – vagy mégsem ? – o´´k nem látnak téged, vagy mégis ? .”
(50)Bálzene.
Majd (57)ismét a hajo´ fedélzetén az o´´nfeledten játszadozo´ gyermekek .
Majd(62) a so´´tétebb fedélko´´zo´´k estefelé.
S egyszerre (69)csak megszu´´nik a hullámzás – kint vagyk egy elo´´retolt kabinbena magasban, a tenger tu´´ko´´rsimas, éjfekete,hirtelen nagyon hideg lesz, vacogok, a csillagok úgy tu´´kro´´zo´´dnek a vízfeluí´´leten, hogy o´´nkénytelenu´´l suttogni kezdek – vagy csak gondolkodni az álmomban ? – hogy : ” hiszen nem is látni a láthatárt , mintha u´´veggo´´mben úsznánk.”
“Az bizony baj (hallom a hátam mo´´go´´tt – s látom as fura, hosszú barna kabátos nyurga férfit , beburkolo´dzva a hosszú kabátjába ) – mivel a sima tenger , a két réteg határa, a meleg és a jéghideg találkozásánál víz felu´´leti fata morgána alakúlt ki, s így túl késo´´n fogják észrevenni a …”
(s nem fejezte be a gondolatát )
E´n :”… no de mit?…”
A férfi :”… a´ — mindegy, úgy sem lehet semmit sem tenni… hisz ez fiksz, megváltozhastatlan pont a a világido´´ fojamatban…”
Második álomjelenet.:
Az (75)egyik eldugott fojoso´n o´´sszetalálkozik egy fiatal szerelmes pár – John é Klára.
(Megj.: Mindketto´´ egyszeru´´bb családbo´l származik, de régen o´´sszeveszett a két család s ezért tu´´zzel-vassa akadájozzák a két fiatal találkáit.)
John hirtelen megragadja Klárát s hesevesen cso´kolgatni kezdi.
John: (v77)”Megtalált szere-lmem…”
Klára(mosojogva) :(v) “No ne ojan hevessen. ”
De azért látni rajta, hogy élvezi a titkos szituácio´t.
John:(v) “Ha megérkezu´´nk ,megszo´´kte-tle–k – (84b)besku´´szo´´m , hogy megszo´´ktetlek.”
Klára : (b-86)”No de hogyan fogunk megszo´´kni – s egyáltalán , hogyan fogunk megélni ?”
John :(b-88)Majd kitalálunk valamit.”
Harmadik álom jelenet. :
Egy (91)szgényes kajut szoba , szállás.
Egy szerény anya s három csodállatos kislánya – 5 – 6 – és 8 évesek.
Mindhárom egy ágyon – to´´bbre nem futotta.
Altato´dalt énekel nekik .:
(v)”Aludja-tok drága angyalkáím, aludjatok – á-lmaitokban tu´´ndérkék lesztek.”
Negyedik álom jelenet. :
Az (98)egyik eldugott fojoso´n settenkedve lopakodik egy fiatal ember – Sommersby.
(Megj.: Meneku´´l lopás-rablás miatt a arendo´´rség elo´´l.)
:(v)” Még itt is a nyomomban vannak, ro´´gvest elfognak. Hová bújjak ?”
O´´to´´dik álom jelenet.:
Az(111) egyik fojoso´n találkozi a magas, nyurga férfi – festo´´mu´´vésszel.
U´gy néz ki , mintha az ismert angol expresionista festo´´ – Sickert lenne.
A doktor : (éb)” Hova-hova oj sieto´´ssen mu´´vész úr!?
Csak tán nem atto´l fél, hogy végu´´l is mégis csak rájo´´nnek az igazságra s delfogják ?
Ugyan már – ennyi év után – mennyi is az , jo´ 26-27 és – végu´´l is úgy néz ki, hogy megúszta, hiszen o´´n geniállissan ko´´vette el a tetteit. ”
Talán a Sickert:(b)”Nem tudom, hogy hol vagyok ? – Nem tudom, hogy hogy hogyan keru´´ltem ide ?
Nem tudom , hogy ki maga ?
S végu´´l fogalmam sincsen , hogy maga miro´´l beszél.!”
Anyurga, barna kabátos férfi :(éb)”Ugyan már – maga is jo´l tudja , hogy miro´´l beszélek.
S mi to´´bb, bizonyos mértékig meg is értem, hogy miért tette mindezt.
Mint a legto´´bb késo´´n szu´´lt ember, – s néhány koraszuĺetett is – a maga tudata, sinopszisai, sokkal tovább fejlo´´dtek, mondhatno´k az egész élete fojamán, de ennek ko´´vetkeztében egész életében – mint a legto´´bb geniállis embernél – a jelleme megmaradt gyermekded, kamaszos, értlene szinten.
S mint így, nem bírte elviselni a cc. 10 éves korában ért sérelmét – miszerint 6 prostituáltbo´l lett ápolo´no´´ elvégezte a genitáliáján keresztu´´l azt a borzalmas, fájdalmas tesztet.
Ezt muszáj volt megtorolni, – mint amikor egy gyermek torolja meg az o´´t ért sérelmet.
Megértem magát, habár nagyon csúnya dolog volt, amit tett.
Ráadásúl az utolso´t szinte széttrancsírozta.
S ráadásúl meg is festette – no persze sok év után.
S no persze úgy, hogy mindebbo´l a sszéles nyilvánosság mit sem sejt a mai napig – s nem is fog sejteni egésszen a 21. századig, amikor egy kivállo´ kriminállpsycholo´gus no´´ végre felfedi az igezi tettest.
No ne féljen – addig még sok ideje lessz nyugadt lelkiismerettel s vígan élnie. ”
A talán Sickert :(b)” Maga meg mindezeket honnan tudja, még hogy 21. század – hisz allig kezdo´´do´´tt el a 20..”
A nyurga férfi :(b)
“Ezzel nem to´´ro´´djo´´n – tudom és punktum.
Ku´´lo´´nben is ami itt fog to´´rténni 1 o´ra múlva, az elfedi még a maga tettét is. ”
A talán Sickert :(b)”No de ki maga egyáltalán ?”
A barna kabátos férfi :(b)”Elégedjen meg annyival, hogy egy orvos, doktor vagyok itt a hajo´n – vagyis csak úgy a doktor.!
Na és apropo´ : maga ne féljen itt, hiszen o´´n is csak álmodik, valo´jában otthon fekszik a kényelmes Londoni ágyában…. nincsen veszéjben, ellentétben eme sok-sok utassal szemben , akik ko´´zu´´l ro´´videssen a legto´´bben a tenger fenekére fognak alászállani…”
Hatodik álom jelenet. :
Hirtelen (28)apro´ morajt érezni, mintha valami súrlo´dna.
A ko´´vetkezo´´(133) pillanatban ugrok egy más állapotba : Mindenfelé rohanás és kháosz.
“Még mindég nem tudom, hogy mi ez az egész, hol vagyok ?”
Gyorsan váltakoznak az állomképek :
A szerelmes (143)pár o´´sszefut a fojo´n, majd kéz a kézben elrohannak.
A szegényes(149) szobában az anya gyorsan o´´lto´´zteti a három kislányát. :
“Gyorsan- gyorsan , sietnu´´nk kell.!”
Ekkor (153)meglátom homájossan, állomképszeru´´en a Titanic feliratot. :
“Atya úristen ! – A Titanicon vagyok.? E´ppen su´´jjedu´´nk.?”
Hetedik álom jelenet.:
Hirtelen l(157)átni a su´´jjedés elo´´ tti állapotot a du´´bo´´rgéssel- hirtelen teljessen nyilvánvalo´vá vállik a számomra, hogy hol vagyok.
Majd (164)ugrik a kép, s ismét látom a fojoso´n enyelgo´´ párost – szemmelláthato´lag még semmit sem sejtenek.
Majd (170) látni az anyát a három kislányával, amint altatja o´´ket.
Majd(176) az elo´´zo´´ beszélgetést látni a doktor és az állíto´lagos Sikret ko´´zo´´tt.
Mintha az egyes ido´´síkok o´´ssze-vissza tekerednének, s ko´´r a ko´´rben vissza-vissza térnének, nem lehet tudni, hogy mi vo.lt elo´´bb és késo´´bb.
Nyolcadik állom jelenet.:
A mento´´cso´nakokban(185) az anya a három kislányával.
Ott úszik (193)csontig fagyva a meneku´´lo´´ fiú – Sommersby.
“Ko´´nyo´´rgo´´m, húzzanak ki ”
“Itt nincs már hej.”
No emberek , látják , hogy a halálán van, kerítsu´´nk nek egy kevés hejet.”
Kihúzzák s beteszik a cso´nakba.
Látni , (199-200)amint Sickert elsu´´jjed a vízben.
A hajo´ doktor ? utána kiabáll :
(b)”No ne féljen mu´´vész úr, ez csak egy állom .
Még sok jo´ képet fog festeni az életében.
S arra, hogy mit tett, csak jo´ száz év múlva deru´´l majd fény, de még akkor sem fogja a legto´´bb to´´rténeteíro´ ezt az állíto´lagos képtelensséget elhinni.
További jo´ munkát s kellemes , lelkiismeretes életet kívánok o´´nnek.!”
Kilencedik állomjelenet.:
Ismét (208)a bálterem, tánc, miko´´zben (226)a szerelmes pár ide-oda futkos titokban, s ko´´zben lopva fo´rro´n cso´kolo´znak.
ô…Nem tudom, hogy mi volt elo´´bb s mi késo´´bb… minden o´´ssze-vissza tekeredik – ojan ez az egész , mint a kvantúm fizikában,…minden o´´sszevisszaság,… mintha nem is lenne ido´´…
…már su´´jjed a hajo´, vagy még az elo´´bbi ido´´pontban vagyok?…”
Tizedik állom jelenet.:
mindenfelé o´´mlik be a víz, meneku´´lo´´k…
Egy elzárt fojoso´ , mej az also´ kabinokbo´l jo´´n ki.
Nem tudnak kijutni lentro´´l , ko´´ztu´´k (248)az anya a három kislányával.
Ekkor valaki ki feszíti a rácsot és kiemeli a három kislányt vaslamint az anyát.
Ko´´zben (261)a háttérben a szerelmes pár meneku´´l , kézenfogva.
A fiú.:
“No erre talán feljutunk a fo´´ fedélzetre.”
Tizenegyedik állom jelenet.:
Látni, hogy a háromkislányos anyát nem akarják bevenni a cso´nkba.
Ekkor egy utas revolvert ránt :
“Ha nem veszik be o´´ket, akkor azonnal lo´´vo´´k. ”
S a levego´´be lo´´.
“Micsoda dolog, a harmadosztáj az nem ember, ezek do´´go´´ljenek meg ?”
Látni, hogy az egyik ereszkedo´´ cso´nak ba egy lejjebb lévo´´ kabinablakbo´l átmászik a szerelmes pár.
“No-no! Mit csinálnak ? Ez tiltva van.!”
John : (b)”Nekem pro´bálja ezt megtiltani ” – s megmutatja az o´´klét.
“Most e válságos hejzetben semmi sincsen tiltva, s semmi sincsen megengedve. ”
Ekko´´zben áthúzza, igen merész fogással , Klárát is a cso´nakba.
Tizenkettedik állom jelenet.:
Hirtelen (279)egy nagy, széles utca felu´´lnézeti pozícío´jában találtam magam.
Azonnal észrevettem, hogy az utca, az épu´´letek o´kori jellegu´´ek, – leginkább a régi ro´mára emlékeztetnek.
Az utca és az épu´´letek csodállatossak és impozánsak voltak.
Persze ami rajta to´´rtént , az már kevésbé. :
Egy(281) kézen hordott kocsiban u´´lo´´ , nagyon szép no´´t uĺdo´´z (283)egy hatalmas cso´´cselék. :
(v285)”A´tkozott boszorkány , démon, most meglakolsz.!
(b)Elpusztítjuk a mu´´szereidet is, meg a sok o´´rdo´´gi írást.!”
Egyre jobban úto´l érik a kocsit.
Borzalmas , torz , állati ábrázataik vannak – akárcsak a H. Bosch golgota képeinek Krisztust gyalázo´ állati to´´meg arcai, vagy a Go´´bels féle karikatúra rajzok
Ekkor odaugrik a magas barna kabátos fura férfi :
(b290,kiabál)”Emberek! – A´lljatok le!
Amire most készu´´lto´´k, ha megteszitek, 1500 évre állítja le az emberi faj fejlo´´dését. ”
A to´´meg (u´´vo´´lto´´zve) :(b)” Miket beszélsz ? De furán nézel ki ! Tán te is démon vagy ?”
A barna kabátos fura férfi :(b-nagyon gyorsan, hadarva) “Ha ezt most megteszitek,e no´´t mego´´litek, ez beláthatatlan láncreakcio´t indít el .
Persze ti nem tudhatjátok még , mi az a láncreakcio´.
Másként mondom : Beláthatatlan domino´ efektust indít. Ja – ezt sem értittek.
A to´´meg : (v303)”De furán beszélsz, téged is meg kell o´´lnu´´nk.!”
A fura férfi :(b)” Emberek! – Lehet , hogy ez az esemény nem fix pont a to´´rténelemben, – persze ezt sem érthetitek – lehet, hogy még vissza leehetne állítani a to´´rténelmet. ”
A fura, barna kabátos férfi u´´gyessen lavírozik , a magasba ugrik.
A to´´meg (v307)” Démen – Démon !”
Majd már-már uto´lérik a kocsit.
A fura, hosszú barna kabátos férfi még egy kétségbeesett kísérletet tesz. :
(V)”Emberek – ha hallgattok reám, akkor már 100 -200 év múlva beindúl az ipari forradalom, s a 18. sz.-ra már az emberiség rendelkezni fog a WARP technolo´giával, amivel a csillagokig utazhattok.!
… és megvalo´súlnak a kvantúm gravitácio´s technolo´gia……s a multioverzállis evolúcio´ minden gyakorlati elo´´nye… s a Nikloa Teslák és a Fraqn de Aqino´k már néhány száz év múlva megszu´´letnek s mlegvalo´sítják azt, amit az emberiség javára elgondoltak …”
A to´´meg : (b318)”Micsoda fura , boszorkányos szavak, warp technolo´gia , kvanatúm gravitácio´, multiverzállis evolúcio´-ez bizonyára valamijen boszorkányság – s egyáltalán ki ez a Nikola Tesla, s Fran de Aquino- ? …bizonyára valamiféle boszorkányok…
… még hogy warp technolo´gia…mero´´ boszorkányság… mágia…”
A doktor :(b)”Dehogy is az. Már a bibliában is le van írva.
To´´bbek ko´´zo´´tt az Illés pro´féta is találkozott vele, valamint más pro´féták is . Az Illés szekere egy warp technolo´gával rendelkezo´´ csillagko´´zi égi szekér, két egymás ko´´ru´´l forgo´ o´riási fény go´´mb, mej egymás ko´´ru´´li forogásával elhajlítja a térido´´t.
S ku´´lo´´nben is az emberiség nagyon magas fejlettségi szintjén már szinte minden ojan, mintha mágia lenne.
Ha ezt most meg teszitek, s felgyújtjátok a ko´´nyvtárat, mej az emberiség o´´sspontosított tudása – akkor az emberiség hosszú- hosszú ideig rettenetes so´´tétségben és tudatlanságban fog élni.
Nem én vagyok a démon, hanem a (327)Cyril pu´´spo´´ko´´to´´k, mej egy fo´´ldo´´n kívu´´li , bukott angyal által van megszállva.
Ez az angyal kényszeríti o´´t a Jézus Krisztus emlékének meggyalázására.
A (331)Názáreti ko´´lcso´´no´´s megértést, szeretetet hirdetett – amit ez a szent no´´ is, akit (333)készu´´lto´´k borzalmas mo´don mego´´lni.
Ez a(338) to´´rékeny, csodállatos no´´ az emberiség felemelkedését, haladását, hirdette, – hogy eljusson a csillagokig. Az egész mindenség felemelkedését, és egységesítését akarta. ”
De már sajnos késo´´ volt – a to´´mg uto´lérte a kocsit , kirángatta a no´´t belo´´le, letépték a ruháit majd behurcolták a templomba, s ott mindenféle ko´´vekkel szerszámokkal véres húscafattá trancsírozták széjjel.
Majd berohantak a ko´´nyvtárba, to´´rtek- zúztak, égettek.
Estére az egész ko´´nyvtár a tu´´z martaléka lett.
A fura, barna kabátos férfi : (v)”Késo´´ – Késo´´ – Az emberiség 1500 évet zuhant vissza. ”
(cc. 2013 ?)