2007
Miért készítettem a Gy.ura 2. verio´ját (2007-es v.)- immár a (fo´´leg a !) film megnézése után (megj.. 2001 – 2002-ben tudatossan keru´´ltem a filmet – csakis az irodalmi hatást akartam ko´´vetni!) : Elo´´zetes 2 motto´: Mozártnak van 2 ro´´vid opera jelenete (a címu´´kre már nem emlékszem) , mejjek (állíto´ag , Pernye elo´´adása alapján) quasi ôtruccbo´” készu´´ltek. Az egyik esetében Moz. halott egy más által megzenésített szo´´veget, ahol az egyes efektusokat zenénkívu´´li elemekkel hejettesítették (már nem emlékszem, hogy miket, élo´´ madárcsicsergés, libagágogás, emberi ho´´rgéssel utánzott vihar, stb.). Moz.nak azt mondták, hogy ezeket az efektusokat csak így lehet utánozni, ez most a “meno´´”. Moz. azt válaszolta, hogy ezeket meg lehet tiszta zenei struktúrákkal, “szép zenékkel”, komponálni – s ezért ezt meg is tette. A másik esetben Moz.-to´l teljessen eltéro´´ (nem emlékszem, talán franciás,v.olaszos) zenei világban zenésítettek egy ro´´vid jelenetet, Moz. szerint (állíto´lag) nagyon gyatrán. Moz. kifogására azt felelték, hogy “mester ez más zenei stílus, most nagyon divatos…” . Moz . azt felelte, hogy nem a stílusban van a baj, hanem a gyatra végeredményben. Elo´´szo´´r a Gyu´´ru´´k ura c. filmhez (a znéto´´l elvonatkoztatva): Az hogy eltér (cselekményileg és taralmilag )a regényto´´l, az a rendezo´´-forgato´ko´´nyv íro´ szíve joga, etto´ még akár jobb (de más) mu´´alkotás is lehet. Nekem mégis az a szubjektív véleményem (meg merem kozkátatni itt – habár lehet, hogy tévedek), hogy egy kissé a most divatos “ezoterikus-mistikus-world” divat iányába vitte a Gyu´´ru´´k ura filmet filmet. Ellentétben a Gyu´´ru´´k ura c. regény hihetetlenu´´l dinamikus, és színes világával szemben – lassú, állo´ – “szu´´rkés-lilás-fako´ színekben” (tényleges és átvitt értelemben is) “meditál”. S ehez igazodik a zene is, so´´tt miginkább elmegy a most divatos, állo´, szu´´rke, profilírozatlan, “ezoterikus-misterio´zus” zenék felé (fo´´leg as 2. és 3.-asban). Mindezeknek nem kéne feltétlenu´´l rosszat jelenteni. Most konkrétabban: A probléma (a számomra nem túlságossan elfogadhato´ jelleg) nem a stílusban, irányzatban van, hanem ahogy csinálja (megjegyzem, ez most igen gyakori jelenség). a/ Vagyis a Gyu´´ru´´k ura film trilo´gia zenei anyag gyakran nem struktuált (megragadhato´ formai, dallami, szerkezeti ,ritmikai struktúra) , hanem tessék-lássék “improvizált” “motyogás “. b/ A jelenleg készen állo´ zenei anyagokbo´l ( s a regény által szinte tálcán kívánt), allig vállaszt ki valamit. Rendkívu´´l beszu´´ku´´lt a zenei gondolkozása (azaz a mai divatot ko´´veti). c/ (viz. az elso´´ Moz. példa) a számtalan ku´´lo´´nleges zenei efektusokat kínállo´ részeken a zenét ku´´lso´´ efektusokkal hejettesíti(pl.a most oj divatos “fo´´ldrengés ” efektus). d/ Szinte teljessen abszentált a ritmikus (pl. osztinato´) elem, még ott is, ahol a cselekmény (és a megfilmesítés konkrét mikéntje!) ezt szinte kiko´´veteli (ez is most divat, lásd a számtalan CD-n az úgynev.”mistikus” zenéket, amik valo´jábasn halálossan unalmas végtelen , struktuálatlan akordok, kilométer hosszú menete). e/ Teljessen abszentáltak a” hagyományos” zenei formák – most nem csak a nagyobb formai szerkezetekre gondolok , mint pl. fúga, variácio´k, szonáta forma, stb., de a kis-ko´´sép formák (elo´´tag-uto´tag, aba, abaca, szimetrikus 4+4,8+8,stb. ) szerkezetek is, amik nélku´´l motyogásnak hat a zenei fojamat. (megj.: Sajnos ezen “hiányok” oj renomélt , ma divatos, szerzo´´knél is meg van , mint pl. Ivo Part legujjabb vallási tárgyú mu´´vei (“rám úgy hatnak, mint egy vidéki kántor , orgona kipro´´bállo´s, improvizált, véletlenszeru´´ akordozása”), v. a 94-es évben minden CD eladási rekordot megdo´´nto´´ Go´reckí Requiemjének végtelen hosszú, kitartott langyos akordjai. ) E´n -a Gyu´´ru´´k ura 2007-es megzenésítésében amelett, hogy igyekeztem azon divatos elemeket is alkalmazni, amiket a Gyu´´ru´´k ura filmtrilo´gia film alkalmaz (“népies”, “world”, “ezoterikus”,”neoprimitív”, “új egyszeru´´” stb.)- to´´rekedtem (tudatossan, “trucbo´l”) a világossan megragadhato´ (dallami, formai, szerkezeti, ritmikai,stb.)struktúrákra (so´´tt, hivalkodva, szánt-szándékkal, az utolso´ három részben klassikus nagy formákat alkalmaztam – Berghez és R. Straushoz hasonlo´an. A ku´´lso´´dleges “efektusokat” , hivalkodva, zenei (azaz a hagyományos sinfo´n. zenekar által realizálhato´!!!) anyaggal hejettesítettem – mintegy : ezeket a furcsa, ijeszto´´, hanghatásokat meg lehet zenei (dallami) anyaggal is csinálni. A jelenleg készen állo´ zenei leheto´´ségekbo´´l, anyagokbo´l – amelett, hogy to´´rekedtem a ko´´zértheto´´ségre(hagyományos “tonállis” szerkesztésre) – igyekeztem a leheto´´ legszé,lesebb skállán mozogni, mindég a cselekményhez illo´en. Végig to´´rekedtem a ritmikus elem jelenlétére (pl. az 1. végén a filmben csak kilométeres hosszú akordok vannak, a rendkívu´´l dinamikus jelenet ellenére, én is ezt alkalmaztam, de a méjben gyors, “vágtato´” ostináto´ du´´bo´´ro´´g). Végig to´´rekedtem a kis, ko´´zép és nagy , bevált (de most nem divatos) zenei formai szerkesztésre – so´´tt az utolso´ három részben klasszikus variácio´´kat, szonáta-overtúra, passacaglia formákkal éltem, – mintegy egyesítve a zenénkívu´´li to´´rténést a bevált, szigorú zenei formákkal (lásd Berg, Straus).
The Lord of the Ring. (Version 2007 ) Six synfonic pieces for orchestra. N1/ -(Rondo for orchestra) – 2007 IV.10. – V.2. N2/- (Rondo for orchestra) – 2007 V.8. – VI. 6. N3/- (Preludio- fantasi ) – 2007 VI.8 – VI. 15. N4/- (Thema con variatione)- 2007 VI.20. – VI. 26. N5/- Overtures-sonate) – 2007 VI. 29. – VII. 2. N6/- (Passacaglia for orch.) – 2007 VII.3. – VII. 6. +N6-ende 2 version The Lord of the Ring. (Version 2007 ) Six synfonic pieces for orchestra. N1/ -(Rondo for orchestra) – 2007 IV.10. – V.2. N2/- (Rondo for orchestra) – 2007 V.8. – VI. 6. N3/- (Preludio- fantasi ) – 2007 VI.8 – VI. 15. N4/- (Thema con variatione)- 2007 VI.20. – VI. 26. N5/- Overtures-sonate) – 2007 VI. 29. – VII. 2. N6/- (Passacaglia for orch.) – 2007 VII.3. – VII. 6. +N6-ende 3 version